Ezen fejezet célja megismertetni az érdeklődőt a társasházak gazdálkodását segítő információkkal, szabályokkal, valamint ehhez felhasználható dokumentumsablonokat rendelkezésre bocsátani.

Tartalom:

224/2000. Kormányrendelet

Kormányrendelet letöltése

Egyszerűsített beszámoló mérlege és eredménylevezetése

Egyszerűsített éves beszámoló mérlege és eredménylevezetése

 

 

224/2000.

(XII. 19.) Korm. rendelet

a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet célja és hatálya

1. § 

A rendelet meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek – egyéb jogszabályi előírásból következően – eltérnek a vállalkozókra előírt szabályoktól, de nem ellentétesek a Tv. alapelveivel.

 

2. § 

(1) A rendelet hatálya kiterjed a Tv. 3. §-a (1) bekezdésének 4. pontjában felsorolt egyéb szervezetek közül:

a) a lakás, a nyugdíjasház, az üdülő, a személygépkocsi tároló, a műhely vagy üzlethelyiség építő- és fenntartó szövetkezetre (a továbbiakban: lakásszövetkezet),

b) a társasházra,

c) az egyesületre (ide értve a sportszövetségeket), az alapítványra (a továbbiakban együtt: civil szervezet),

d) a köztestületre,

e) a közalapítványra,

f) az ügyvédi irodára, a szabadalmi ügyvivő irodára, a végrehajtói irodára, a közjegyzői irodára,

g)

h) a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapra,

i) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezetre,

j) a víziközmű társulatra,

k) a külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezetre,

l)-m)

 

(2) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet különösen: a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választott bíróság, a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az európai területi együttműködési csoportosulás, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium, valamint a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap.

(3) A Tv. szerinti egyéb szervezetek közül az egyházi jogi személy, valamint a befektetési alap, az egyéb alapok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a kockázati tőketársaság, a kockázati tőkealap, továbbá a biztosító egyesület beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól külön kormányrendeletek rendelkeznek.

(4) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a 20/A-20/C. §-ok tartalmazzák.

(5) E rendelet civil szervezetre vonatkozó szabályozásában

a) alaptevékenység alatt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben (a továbbiakban: Ectv.) meghatározott alapcél szerinti tevékenységet (ide értve a közhasznú tevékenységet is) kell érteni,

b) vállalkozási tevékenység alatt az Ectv.-ben meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységet kell érteni,

c) közszolgáltatási bevétel alatt az Ectv.-ben meghatározott közszolgáltatási szerződés alapján végzett tevékenységből származó bevételt kell érteni.

 

3. § 

(1) A rendelet 2. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül az ügyvédi irodának, a szabadalmi ügyvivő irodának, a végrehajtói irodának, a közjegyzői irodának, a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapnak, a víziközmű társulatnak, a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróságnak, valamint a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, továbbá a közhasznú besorolással nem rendelkező európai területi együttműködési csoportosulásnak és az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmaznia.

(2) A víziközmű társulatnak beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv. előírásait kell alkalmazni azzal, hogy e rendelet 16. §-ának (8) bekezdését is figyelembe kell vennie.

(3)

(4) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézménynek, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak, a Felsőoktatási és Tudományos Tanácsnak, a Magyar Rektori Konferenciának, valamint a közhasznú szervezetként működő európai területi együttműködési csoportosulásnak a beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettsége megállapításánál a Tv., valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény vonatkozó előírásait kell alkalmaznia.

(5) Az egyéb szervezetek által alapított, fenntartott egészségügyi, szociális és oktatási tevékenységet ellátó jogi személyiséggel rendelkező szervezetnél a Tv. 6. §-a (3) bekezdésének előírásait kell alkalmazni.

(6) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének k) pontja szerinti külön jogszabályban meghatározott, jogi személynek minősülő egyéb szervezet beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségét az (1)-(5) bekezdésben, illetve e rendelet 4. §-ában foglaltak figyelembevételével a rá vonatkozó jogszabályi előírások alapján kell megállapítani.

(7) A rendelet 2. §-a (1) bekezdésének c) pontjában nevesített civil szervezetek közé tartozó párt beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló, többször módosított 1989. évi XXXIII. törvény előírásai szerint köteles eleget tenni.

4. § 

(1) A rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti egyéb szervezetek közül a lakásszövetkezet, a társasház, a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében létrejött szervezet (a továbbiakban: MRP szervezet), a civil szervezet, a köztestület, a közalapítvány (a továbbiakban együtt: egyéb szervezet) a Tv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

(2) A közhasznú jogállású egyéb szervezet a Tv., valamint az Ectv. előírásait e rendeletben foglaltak figyelembevételével köteles alkalmazni.

 

5. § 

Az egyéb szervezet az alapszabályában (alapító okiratában) foglaltaknak megfelelően, a külön jogszabályokban meghatározott alaptevékenységet (tevékenység célja szerinti, lakásszövetkezeti, közhasznú, alapítványi célú tevékenység stb.), valamint ha jogszabály lehetővé teszi, vállalkozási tevékenységet is folytathat.

Beszámolási kötelezettség

6. § 

(1) Az egyéb szervezet működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a Tv.-ben és e rendeletben meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

(2) Az egyéb szervezetnél az üzleti év azonos a naptári évvel, kivéve az év közben alakuló, illetve megszűnő egyéb szervezetnél. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31.

(3) A beszámoló formáját az egyéb szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

(4) A beszámoló lehet:

a) egyszerűsített beszámoló,

b) egyszerűsített éves beszámoló,

c) az egyéb szervezet választása alapján a Tv. szerinti éves beszámoló.

 

(5) Az egyéb szervezet egyszerűsített beszámolója az 1. számú melléklet szerinti egyszerűsített mérlegből és a 2. számú melléklet szerinti eredménylevezetésből áll.

(6) Az egyéb szervezet egyszerűsített éves beszámolója a 4. számú melléklet szerinti mérlegből és az 5. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból áll. A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredménykimutatás mellett az Ectv. szerinti kiegészítő mellékletet is tartalmaz.

(7) Annak az egyéb szervezetnek, amely a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta és vállalkozási tevékenységet is folytat, a Tv.-ben előírt beszámolókészítése során biztosítania kell az alap- és a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeinek, költségeinek, ráfordításainak (kiadásainak), valamint a vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének elkülönítetten történő bemutatását is.

(8) Az egyéb szervezet az egyszerűsített mérleg, a mérleg, továbbá az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételeit – amennyiben azt más jogszabály előírja – továbbtagolja, valamint saját igényei szerint továbbtagolhatja.

 

7. § 

(1) Egyszerűsített beszámolót készíthet értékhatártól függetlenül az egyéb szervezet, amely csak alaptevékenységet folytat, vagy amelynek az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó (ár)bevételének együttes összege – két egymást követő évben, évenként – az 50 millió forintot nem haladja meg.

(2) Egyszerűsített éves beszámolót köteles készíteni az az egyéb szervezet, amelynek két egymást követő évben az alaptevékenységből, valamint a vállalkozási tevékenységből származó éves (ár)bevételének együttes összege évenként meghaladja az 50 millió forintot.

(3) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnek az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves (ár)bevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe vennie.

(4) Az az egyéb szervezet, amely könyvvizsgálatra nem kötelezett, és amelynek két egymást követő üzleti évben az alaptevékenységéből, valamint a vállalkozási tevékenységéből származó éves (ár)bevételének együttes összege nem haladja meg a 130 millió forintot, egyszerűsített éves beszámolójának elkészítésekor a Tv. 98/A. § (2) bekezdésének a számviteli politikára vonatkozó előírását, valamint a Tv. 98/A. § (3)-(5) bekezdésének előírásait alkalmazhatja.

(5) A (4) bekezdés szerinti előírások választása esetén az egyéb szervezet a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a választás feltételeinek megfelel.

Könyvvezetési kötelezettség

8. § 

(1) Az egyéb szervezet könyvvezetése – a beszámolási kötelezettség függvényében – az egyszeres vagy a kettős könyvvitel rendszerében, magyar nyelven, forintban történhet.

 (2) Egyszeres könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezet.

 (3) Az egyszeres könyvvitelt vezető egyéb szervezet áttérhet a kettős könyvvitelre – saját elhatározása alapján – bármelyik üzleti év január 1-jével. Köteles áttérni a kettős könyvvitel vezetésére – és egyszerűsített éves beszámolót készíteni – azt az évet követő második üzleti év január 1-jével, amikor az egyszerűsített beszámoló készítésére a 7. § (1) bekezdésében rögzített feltételnek két egymást követő üzleti évben már nem felel meg.

 (4) Kettős könyvvitelt köteles vezetni az egyszerűsített éves beszámolót készítő egyéb szervezet. Kettős könyvvitelt köteles vezetni továbbá az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá bejelentkezett lakásszövetkezet – figyelembe véve a 16. § (9)-(12) bekezdésben foglaltakat -, valamint minden olyan egyéb szervezet, amelynek a 3. § (1)-(2) bekezdése szerint a Tv.-ben foglalt előírásokat kell kötelezően alkalmaznia, továbbá az az egyéb szervezet, amely saját döntése alapján a Tv. szerinti éves beszámoló készítését választotta.

(5) A kettős könyvvitelt vezető a 7. § (3) bekezdése szerinti egyéb szervezet az egyszeres könyvvitel vezetésére azt az évet követő második üzleti év január 1-jével térhet át, amikor az éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot.

(6) Az a kettős könyvvitelt vezető egyéb szervezet, aki (amely) saját elhatározása alapján választotta a kettős könyvvitelt, az egyszeres könyvvitel vezetésére a kettős könyvvitelre történő áttérés üzleti évét követő második év január 1-jével térhet át, ha az alaptevékenységből, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerinti vállalkozási tevékenységből származó éves összes (ár)bevétele – két egymást követő évben, évenként – nem haladta meg az 50 millió forintot.

 (7) Amennyiben az egyéb szervezet év közben jön létre (veszik bírósági, cégbírósági, kamarai nyilvántartásba), úgy a könyvvezetési kötelezettség megállapításánál a 7. §-ban foglaltak figyelembevételével az éves szintre tervezett (ár)bevételi értékeket kell figyelembe vennie.

(8)

(9) A könyvvezetés során az egyéb szervezetnek elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos (ár)bevételeket, ráfordításokat (költségeket), kiadásokat.

(10) Az egyéb szervezet úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység (ár)bevétele és ráfordításai (költségei), kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól (költségeitől), kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.

(11)

Könyvviteli rendszerek változása

9. § 

(1) Az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttéréskor az egyéb szervezet a Tv. 163. §-ában foglaltakat köteles alkalmazni.

(2) Az egyéb szervezetnek a kettős könyvvitelről az egyszeres könyvvitelre történő áttérésekor – ha egyébként annak feltételei fennállnak -, az áttérés napjával a Tv. szerinti éves, illetve e rendelet szerinti egyszerűsített éves beszámoló mérlege alapján egyszerűsített mérleget kell készítenie a Tv. 163/A. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével. Az eredménykimutatást nem kell az egyszeres könyvvitelre vonatkozó előírásoknak megfelelően átalakítani.

A mérleg tételeire vonatkozó sajátos rendelkezések

10. § 

Az e rendelet szerinti mérleg elkészítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a 11-14. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A pénzügyi instrumentumok meghatározott körére vonatkozóan a Tv. szerinti valós értéken történő értékelés szabályait e rendelet hatálya alá tartozó egyéb szervezet akkor alkalmazhatja, ha beszámolóját a Tv. előírásai szerint állítja össze.

 

11. § 

(1) A lakásszövetkezetnél tagok és nem tag tulajdonosok terhére – az arra jogosult által megállapított (közgyűlési, küldöttgyűlési, igazgatósági határozat alapján közölt) – fizetési kötelezettség nem teljesítéséből származó összegeket követelésként kell kimutatni. A követeléseket meg kell bontani hátralékosokra és egyéb követelésekre.

(2)

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban), a kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezet saját tőkéje jegyzett tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből (alaptevékenység, illetve vállalkozási tevékenység bontásban) tevődik össze. A tárgyévi eredményt alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység bontásban kell a tőkeváltozás tételbe átvezetni, és a későbbiekben ennek megfelelően külön-külön nyilvántartani.

(4) Annál a lakásszövetkezetnél, ahol a telek, a felépítmény, benne a tagok használatába adott lakások a lakásszövetkezet tulajdonában vannak, a tagok által befizetett építési célú összegeket kell jegyzett tőkeként kimutatni.

 

12. § 

(1) A társasháznak a követelések között kell szerepeltetni a tulajdonosok közös költségeinek hátralékát (megbontva a jelzáloggal terhelt és a jelzáloggal nem terhelt részre), valamint a közös tulajdon hasznosításából származó hátralékokat.

(2) A társasháznak a felújítási célra elkülönített pénzeszközöket elkülönítve is be kell mutatni.

(3) A társasház mérlegében saját tőkeként az eredmény és tárgyévi eredmény szerepel. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.)

 

13. § 

Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezet, köztestület saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető civil szervezet, köztestület, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.

14. § 

(1) Az MRP szervezetnek a befektetett pénzügyi eszközök, illetve az értékpapírok analitikáját úgy kell kialakítania, hogy a mérlegben a megszerzett részvények, üzletrészek és az egyéb értékpapírok elkülönítetten bemutathatók legyenek.

(2) Az MRP szervezetnél saját tőkeként eredmény és tárgyévi eredmény alaptevékenységből, lekötött tartalék, valamint kettős könyvvitel vezetése esetén értékelési tartalék szerepel a mérlegben. (Eredményként a tárgyévet megelőző évek eredményét kell összevontan szerepeltetni.)

Az eredménylevezetésre, az eredménykimutatásra vonatkozó sajátos rendelkezések

15. § 

(1) Az e rendelet szerinti eredménylevezetés/eredménykimutatás készítésénél a Tv. vonatkozó előírásait a (2)-(7) bekezdésben és a 16-17. §-okban foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

(2) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás az egyéb szervezet tárgyévi eredményének levezetését tartalmazza, az eredmény keletkezésére ható főbb tényezőket, az eredmény összetevőit, az eredmény kialakulását mutatja be.

(3) Az eredménylevezetés, az eredménykimutatás tételei tartalmának meghatározásánál a bevételeket és ráfordításokat (költségeket), kiadásokat a Tv. előírásain túlmenően az egyéb szervezetre vonatkozó más jogszabályokban foglalt előírások figyelembevételével kell meghatározni.

(4) Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat (költségeket), kiadásokat az egyéb szervezet, a közhasznú egyéb szervezet a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között. A továbbutalási céllal kapott, bevételként elszámolt támogatás összegét az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez egyaránt felmerült költségek megosztásánál, valamint a könyvvezetési rendszerek közötti áttérést meghatározó (ár)bevételnél figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az egyéb szervezet vállalkozási tevékenységet is folytat, akkor a kamat- és hozambevételek, valamint a kapcsolódó (bank)költségek megosztásához az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenység (ár)bevételének az összes bevételen belüli arányát e megosztandó kamat és hozam nélkül kell számításba venni.

(5) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenységgel, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket.

(6) Az eredménylevezetésben, az eredménykimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni.

(7) Az egyszerűsített beszámolót készítő egyéb szervezetnek az eredménylevezetésben a bevételeit, valamint a ráfordításait (költségeit), kiadásait meg kell bontani aszerint is, hogy azokat a tényleges pénzügyi teljesítés alapján vagy pénzmozgás nélküli ügylet kapcsán számolták el.

(8)

 

16. § 

(1) Az eredménylevezetésben a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti év adóköteles pénzügyi eredménye és a nem pénzben realizált eredmény (a pénzbevételt nem jelentő adóköteles bevételek, a ráfordítást jelentő eszközváltozások, a ráfordítást jelentő elszámolások különbözete) összevont értéke, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel – és a lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal.

(2)

(3) Az eredménykimutatásban a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, a pénzügyi műveletek bevételeinek, a rendkívüli bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek ráfordításai és a rendkívüli ráfordítások együttes összegének különbözete, csökkentve az adófizetési kötelezettséggel – és lakásszövetkezeteknél a jóváhagyott osztalékkal.

(4)

(5) Az egyéb szervezet a kapott alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati és egyéb támogatásokat, az érdekeltségi hozzájárulást – ha jogszabály másként nem rendelkezik – bevételként számolja el.

(6) Az egyéb szervezetnél a továbbutalási céllal kapott támogatást kettős könyvvitel vezetése esetén egyéb bevételként, egyszeres könyvvitel vezetése esetén pénzügyileg rendezett bevételként kell kimutatni. Az így kapott támogatás továbbutalt, átadott összegét – a könyvvezetés módjától függően – egyéb ráfordításként vagy ráfordításként érvényesíthető kiadásként kell elszámolni. E támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a Tv. szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

(7) A (6) bekezdés szerinti, továbbutalási céllal kapott támogatásnak minősül az olyan támogatás, amelyet az egyéb szervezet az alapítójától vagy más szervezettől, pályázati vagy egyéb más úton kap, és azt továbbutalja, átadja olyan szervezet részére, amely a támogatás célja szerinti feladatot közvetlenül megvalósítja, és az így támogatott szervezet az egyéb szervezettől kapott eszközöket (pénzeszközöket, egyéb eszközöket) bevételként mutatja ki. Az egyéb szervezetnél az eredménylevezetésben, illetve az eredménykimutatásban az ilyen tételeket elkülönítetten (továbbutalási céllal kapott támogatás, továbbutalt támogatás) be kell mutatni. Az adott üzleti évben továbbutalási célú bevételként elszámolt, de még tovább nem utalt összeget a kettős könyvvitelt vezetőknél időbelileg el kell határolni, egyszeres könyvvitelt vezetőknél kötelezettségként kell kimutatni.

(8) Az érdekeltségi hozzájárulást csak a pénzügyi teljesítés időpontjában lehet – rendkívüli bevételként – elszámolni. Amennyiben a víziközmű beruházást nem a víziközmű társulat valósítja meg, az érdekeltségi hozzájárulásból történő pénzeszköz átadást rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.

(9) A lakásszövetkezetnél eltérően kell eljárni, ha a tag, a nem tag tulajdonos a lakásszövetkezeti tulajdon használatára, illetve ha a saját közüzemi fogyasztása után a részére továbbhárított szolgáltatás finanszírozására (ellenértékének megtérítésére) utal át, teljesít befizetést.

(10) A lakásszövetkezet – mint önálló jogi személy – tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) használatáért a tagok, a nem tag tulajdonosok által fizetendő használati, bérleti díjat a lakásszövetkezet alaptevékenysége bevételeként kell elszámolni.

(11) A lakásszövetkezet – mint önálló jogi személy – tulajdonában lévő, közösen használt eszközök (épületrészek) felújításáért fizetendő külön hozzájárulást végleges pénzeszköz átvételként kell elszámolni. A még fel nem használt összegeket kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél a passzív időbeli elhatárolások között halasztott bevételként, egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnél kötelezettségként kell kimutatni.

(12) A tag, a nem tag tulajdonos saját közüzemi fogyasztásáért kapott ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként az alaptevékenység bevételei között kell elszámolni.

(13) A kettős könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a tárgyi eszközöknél értéket növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe vennie a meglevő tárgyi eszközök bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszközök eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a Tv. 51. §-a szerinti közvetlen önköltségen aktivált értékét).

(14) Az egyszeres könyvvitelt vezető lakásszövetkezetnek a Tv. 48. §-ának (1) bekezdése szerinti, a tárgyi eszközök felújítási munkái számlázott értékének, illetve közvetlen költségeinek aktiválására vonatkozó előírását nem kötelező alkalmaznia.

 

17. § 

(1) A lakásszövetkezetnek a bevételeit és ráfordításait (költségeit), kiadásait az általános előírásokon túlmenően alaptevékenység [ezen belül beruházási (építési), felújítási, fenntartási], valamint vállalkozási tevékenység szerinti csoportosításban is nyilván kell tartani.

(2) A társasháznak a bevételeit legalább közös költség bevétele, bérleti díjból származó bevétel, támogatás és egyéb bevétel csoportosításban, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben foglaltaknak megfelelően kell szerepeltetnie.

(3) Az egyszeres könyvvitelt vezető civil szervezetnek a pénzügyileg rendezett bevételeit legalább a kapott támogatások (alapítói, központi költségvetési, helyi önkormányzati, egyéb), a tagdíj, valamint az egyéb bevételek, illetve a pénzbevételt nem jelentő bevételek csoportosításban kell bemutatnia.

(4) A kettős könyvvitelt vezető civil szervezetnek, közalapítványnak a bevételeit legalább az értékesítés nettó árbevétele, az aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevétel pénzügyi műveletek bevétele és rendkívüli bevételek és tagdíj bontásban kell bemutatnia. Az egyéb és rendkívüli bevételeken belül a kapott támogatásokat alapítótól, központi költségvetéstől, helyi önkormányzatoktól és egyéb címen is ki kell mutatni.

(5) Az egyszeres és kettős könyvvitelt vezető alapítványoknak a (3)-(4) bekezdésben foglaltakat – a tagdíjak kivételével – kell alkalmazniuk.

(6)

(7) Az MRP szervezetnek a bevételeit legalább a saját erő címen a résztvevők által befizetett összegek, a résztvevőket foglalkoztató társaság által átutalt összeg, a részvevők egyéb befizetései, más természetes és jogi személy befizetései, kapott osztalék, részesedés, vagyonrészek értékesítéséből származó bevételek és az egyéb bevételek csoportosításban kell bemutatni. Külön kell szerepeltetni a működési költségeket, a fizetett kamatokat, az értékesített vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási értékét), a résztvevők tulajdonába adott vagyonrészek beszerzési (nyilvántartási) értékét is.

(8) Az egyéb szervezet a (3)-(7) bekezdésben foglaltakon túlmenően oly módon köteles nyilvántartási rendszerét kialakítani (részletezni) – függetlenül a könyvvezetés módjától -, hogy abból a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő külön jogszabályokban meghatározott adatokkal, a továbbutalási céllal kapott támogatásokkal, valamint az Európai Uniós forrásokból származó összegekkel kapcsolatos információk is rendelkezésre álljanak.

 

Az egyéb szervezet átalakulása

17/A. § 

(1) Az egyéb szervezet átalakulására – ha az átalakulást törvényi szabályozás lehetővé teszi – a Tv. 136-141. §-ainak rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, az alapul szolgáló külön törvény előírásai, valamint a (2)-(7) bekezdés és a 17/B. § előírásai figyelembevételével.

(2) Az egyéb szervezet átalakulása során az átalakulással létrejövő szervezetre (alapszabály, alapító okirat, bejegyzés) – ha külön törvény eltérően nem rendelkezik – az egyéb szervezet alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a működését meghatározó törvény szerint illetékes szerv (a továbbiakban: döntést hozó szerv) átalakulásról szóló döntése alapján, a döntést hozó szerv által meghatározott mérlegfordulónapra készíti el a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a vagyonmérleg-tervezetet és a vagyonleltár-tervezetet.

(4) Az átalakuló egyéb szervezet a vonatkozó törvényi rendelkezéseknek megfelelő bejegyzésig az átalakulás előtti szervezeti formában folytatja tevékenységét, a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le.

(5) Az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet a nyilvántartásba vételére vonatkozó törvényi előírásoknak megfelelő bírósági, cégbírósági, kamarai, egyéb hatósági változásbejegyzések napjával (az átalakulás napjával) – a bejegyzést követő 90 napon belül – készíti el a 6. § (3) és (4) bekezdése szerinti beszámoló mérlegére és az azt alátámasztó leltárra vonatkozó előírások alapján a végleges vagyonmérleget és a végleges vagyonleltárt.

(6) Az átalakulás során megszűnő egyéb szervezet a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően köteles az átalakulás napjával – mint mérlegfordulónappal – a 6. § (1) bekezdése szerinti beszámolóját elkészíteni, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait lezárni.

(7) Az az átalakuló egyéb szervezet, amely az átalakulás során nem szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti végleges vagyonmérlegét és vagyonleltárát a folyamatos könyvelés adatai alapján készíti el az átalakulás napjára vonatkozóan, analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan köteles vezetni.

 

17/B. § 

(1) Az egyéb szervezetnek átalakulása során a vagyonmérleget (vagyonmérleg-tervezetet és végleges vagyonmérleget) – ha külön törvény eltérően nem rendelkezik – könyv szerinti értéken kell elkészítenie. Az az átalakuló egyéb szervezet, amelynél külön törvény lehetővé teszi a vagyon átértékelését, a vagyonmérlege összeállításánál alkalmazhatja a Tv. 136-141. §-ainak vagyonátértékelésre vonatkozó rendelkezéseit.

(2) Amennyiben az átalakulás során az egyéb szervezet él az (1) bekezdés szerint a vagyonátértékelés lehetőségével, a vagyonmérleget (a vagyonmérleg-tervezetet és a végleges vagyonmérleget) és az azt alátámasztó vagyonleltárt (a vagyonleltár-tervezetet és a végleges vagyonleltárt) a Tv. előírásai szerinti független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetnie.

(3) Egyesülés esetén, ha az átalakuló és az átalakulással létrejövő egyéb szervezet(ek) könyvvezetése eltérő (egyszeres vagy kettős könyvvitel), akkor az átalakuláshoz kapcsolódóan a vagyonmérlegek (vagyonmérleg-tervezetek és a végleges vagyonmérlegek) elkészítésekor először a könyvviteli rendszerek változtatására vonatkozó áttérés miatti rendezéseket kell elvégezni a 9. §-ban meghatározott előírásoknak megfelelően.


Könyvviteli szolgáltatás

18. § 

(1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével

a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói szakképesítéssel vagy mérlegképes könyvelői szakképesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői szakképesítéssel egyenértékű szakképesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői szakképesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a Tv. 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy

b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével meg bízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.

(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.

Könyvvizsgálati kötelezettség

19. §

(1) Kötelező a könyvvizsgálat minden közalapítványnál, továbbá annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységből elért éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában meghaladja a 200 millió forintot. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e rendelet vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, az egyéb szervezet dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.

(2) Jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az (ár)bevételi adatai hiányoznak, vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható (ár)bevételt és – ha van – a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) (ár)bevételt kell figyelembe venni.

(3) Ha kötelező a könyvvizsgálat az (1) bekezdésben foglaltak vagy más jogszabály előírása alapján, illetve, ha azt saját elhatározásból választja az egyéb szervezet, akkor az üzleti évről készített 6. § (4) bekezdése szerinti beszámolók felülvizsgálatára az abban foglaltak valódiságának és jogszerűségének ellenőrzésére a Tv. 155. §-ának (7) bekezdésének megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot kell – az előző üzleti évi beszámoló elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított egyéb szervezetnél az üzleti év fordulónapja előtt – választani.

(4) Jogelőd nélkül alapított, vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet – az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megállapításánál – a Tv. 155. §-ának (4) bekezdésében foglaltakat is köteles figyelembe venni.

Nyilvánosságra hozatal, letétbe helyezés, közzététel

20. § 

(1) A cégbíróságon bejegyzett egyéb szervezet beszámolójának nyilvánosságra hozatalára a Tv. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) Az a cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezet, amely más jogszabály alapján fontosabb adatait köteles nyilvánosságra hozni, továbbá amely beszámolóját saját elhatározásából nyilvánosságra hozza, a közzétételnek – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Magyar Közlöny Hivatalos Értesítőjében való megjelentetésével, a székhelyén történő betekinthetőséggel vagy egyéb más, a számviteli politikájában rögzített módon tehet eleget. A közzététel határideje – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

(3) A civil szervezet a beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Ectv. szerint hozza nyilvánosságra.

(4) Az az egyéb szervezet, amely sem jogszabályból adódóan kötelezően, sem saját döntés alapján a beszámolóját könyvvizsgálóval nem vizsgáltatta felül, de valamely jogszabály alapján köteles gazdálkodása fontosabb adatait közzétenni, a beszámoló minden részén köteles feltüntetni a következő szöveget: „A közzétett adatok könyvvizsgálattal nincsenek alátámasztva.”

(5) Az (1)-(3) bekezdésben nem szereplő egyéb szervezetnek, amelynek sem nyilvánosságra hozatali, sem közzétételi, sem beszámoló letétbe helyezési kötelezettsége nincs, a beszámolóját legkésőbb az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig el kell készítenie, és a jóváhagyásra jogosult testülettel el kell fogadtatnia.

Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap beszámolókészítési és könyvvezetési sajátosságai

20/A. § 

(1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Nyt.) hatálya alá tartozó Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) a Tv. előírásait a (2)-(5) bekezdésben és a 20/B-20/C. §-ban foglaltak figyelembevételével alkalmazza.

(2) Az Alap üzemgazdasági szemléletű kettős könyvviteli nyilvántartással alátámasztott éves beszámolót köteles készíteni.

(3) Az Alap éves beszámolója a Tv. 1. számú mellékletében szereplő „A” változat szerinti mérlegből, a Tv. 2. számú mellékletében szereplő, összköltség eljárással készülő „A” változat szerinti eredménykimutatásból, valamint a 20/C. § (1) bekezdése szerinti tartalmú kiegészítő mellékletből áll.

(4) Az Alap üzleti jelentést nem készít.

(5) Az Alap számviteli politikájában – a Tv.-ben foglaltakon túlmenően – rendelkezni kell:

a) az eszköz-forrás értékelési szabályzat keretében az alap vagyonát képező eszközök piaci értékelésének részletes szabályairól,

b) az Alap vagyonát képező eszközök értékesítésének és átadásának elszámolási szabályairól,

c) az Alap működtetésével összefüggésben, valamint az Alap vagyonát képező eszközök kezelésével, értékesítésével és átadásával összefüggésben felmerült költségek, igénybe vett szolgáltatások és egyéb szolgáltatások elkülönítéséről.

 

20/B. § 

(1) Az Alap mérlegében a Tv. szerinti jegyzett tőke helyett induló tőke szerepel. Az induló tőke az Nyt. 2. § (3) bekezdése szerint a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok követeléseinek azon összege, amelyet a magánnyugdíjpénztárak a tagok portfoliójában lévő eszközök formájában bocsátanak az Alap rendelkezésére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdése szerint, továbbá a függő tételként nyilvántartott befizetések és hozamaik összegében az Alap által a magánnyugdíjpénztáraktól átvett eszközök értéke, valamint a visszalépő tagok követeléseinek azon része, amelyet a Pénztárak Garancia Alapja a visszalépő tagokra vonatkozó garanciális kifizetésre fordítható eszköz címén bocsát az Alap rendelkezésére az Mpt. 89. § (8) bekezdése szerint.

(2) A pénzeszközök között kell kimutatni – a Tv.-ben foglaltakon túlmenően – az Alap Magyar Államkincstárnál vezetett

a) pénzforgalmi számláján lévő forintpénzkészlet, valamint

b) devizaszámláján lévő devizakészlet számviteli politikában választott árfolyamon forintra átszámított összegét.

(3) A pénzeszközökről vezetett főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy a külön jogszabályban meghatározott címeken bekövetkező forgalmi tételek elkülönítésére szolgáló alszámlákon történő pénzmozgások elkülönítetten megállapíthatók legyenek.

(4) Az Alap részére az Nyt. 8. § (2) bekezdése szerint az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: ÁKK Zrt.) által vezetett ügyfélszámlán lévő pénzeszközök összegét az Alap az ÁKK Zrt.-vel szembeni követelésként mutatja ki egyéb követelései között.

(5) Az Alap vagyonát képező induló tőke részeként – a magánnyugdíjpénztáraktól, valamint a Pénztárak Garancia Alapjától – az (1) bekezdés szerint átvett eszközöket a nyugdíjpénztár, valamint a Pénztárak Garancia Alapja által az átadási értékként meghatározott, az átadásról készült dokumentációban rögzített értéken kell fel venni az Alap könyveibe az induló tőkével szemben.

(6) Az (1) bekezdés szerint átvett eszközöket az Alapnál át kell értékelni:

a) az átvétel napjára vonatkozóan, a külön jogszabályban meghatározott fordulónapon érvényes piaci értékre a számviteli politikában rögzített szabályok szerint és az átértékelésből adódó különbözetet az eszközhöz rendelt értékelési különbözet számlán – bekerüléskori átértékelési különbözet címén elkülönítetten – kell elszámolni jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben;

b) minden hónap utolsó napjára, valamint a mérleg fordulónapjára, mint értékelési fordulónapra vonatkozóan, a fordulónapon érvényes piaci értékre a számviteli politikában rögzített szabályok szerint és az átértékelésből adódó különbözetet az eszközhöz rendelt értékelési különbözet számlán kell elszámolni jellegétől függően a pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel vagy egyéb ráfordításaival szemben.

(7) Az (1) bekezdés szerint átvett eszközök után értékvesztést és értékhelyesbítést elszámolni nem lehet.

(8) Az anyagjellegű ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni az átvett eszközök befektetésével összefüggésben – az Nyt. 8. § (3) bekezdése szerint – igénybevett és egyéb szolgáltatások költségét, valamint az Alap működtetésével összefüggésben igénybevett és egyéb szolgáltatások költségét.

(9) Az Nyt. 7. §-ának megfelelően az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezet részére, valamint a központi költségvetésnek a Magyarország költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára befizetett összeget az egyéb ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni.

(10) Az Alap vagyonát képező, (1) bekezdés szerint átvett, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak (a továbbiakban: állampapírok) az átvételt követően az Nyt. 9. §-a szerint bevonandó állományát a magyar állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni az Alap könyveiben.

(11) Az Nyt. 7. §-a szerint az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételből az államadósság csökkentésére fordítandó részt, annak módjától függően

a) az értékesítés ellenében kapott állampapírnak a magyar állam részére ellentételezés nélkül történő átadásakor az egyéb ráfordításokkal szemben, elkülönítetten kell elszámolni,

b) az államadósságnak minősülő – harmadik féllel szembeni – tartozás pénzügyi rendezésekor az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni.

(12) Az Alap a magánnyugdíjpénztárak részére külön jogszabály alapján átadott,

a) a tagi kifizetések,

b) a beazonosított függő befizetések és hozamaik nyugdíjpénztári tagokat megillető összegének,

c) a magánnyugdíjpénztár működési és likviditási tartalékainak kimerülése esetén működési célú kifizetések fedezetéül szolgáló eszközöket az egyéb ráfordítással szemben vezeti ki könyveiből jogcímenként elkülönítve.

(13) Az Nyt. 2. § (4) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti, az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból átutalt pénzeszközöket az Alap a pénzügyi rendezés időpontjával egyéb bevételként számolja el.

(14) Az Nyt. 2. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti, az Összefogás az Államadósság Ellen Alap megszűnésekor átadott vagyonát képező eszközök átadáskori könyv szerinti értékét az Alap az átadás időpontjával egyéb bevételként számolja el.

(15) A (13)-(14) bekezdés szerinti pénzeszközöknek az államadósság csökkentésére az Alapból átutalt összegét az Alap a pénzügyi rendezés időpontjával egyéb ráfordításként számolja el.

 

20/C. §

(1) Az Alap kiegészítő melléklete tartalmazza:

a) az Alap vagyonát képező eszközöket fajtánként és azok értékét,

b) az Alap vagyonát képező azon tulajdoni részesedést jelentő értékpapírok értékét, amelyek többségi vagy minősített többségi befolyást biztosítanak az Alap javára, továbbá ezen részesedések kibocsátójának nevét, székhelyét, saját tőkéjét, jegyzett tőkéjét, tartalékait, a benne birtokolt részesedés arányát, legutolsó üzleti évi beszámolójában szereplő mérleg szerinti eredményét,

c) az Alap által a központi költségvetés javára teljesített befizetések értékét,

d) az Alap által a Nyugdíjbiztosítási Alap javára teljesített befizetések értékét,

e) az államadósság csökkentésére fordított összeg címén az Alap által

ea) a központi költségvetés rendelkezésére ilyen céllal átadott állampapírok értékét, és

eb) az államadósságnak minősülő tartozás harmadik felekkel szemben kiegyenlített összegét.

f) a 20/B. § (12) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztárnak átadott eszközök értékét jogcímenkénti részletezésben.

(2) Az Alap éves beszámolóját könyvvizsgálóval kell felülvizsgáltatni.

(3) Az Alap könyvvizsgáló által felülvizsgált és az Alap Irányító Testülete által jóváhagyott éves beszámolóját, az Országgyűlés elé beterjesztett pénzügyi beszámoló részeként az ÁKK Zrt. honlapján kell közzétenni a külön jogszabályban foglaltak szerint.

 

Az Európai Unió jogának való megfelelés

20/D. § 

E rendelet 2. § (2) bekezdése és 3. § (1) bekezdése az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló 2006. július 5-i 1082/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 16. cikk (1) bekezdésének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

21. §

(1) Ez a rendelet 2001. január 1-jével lép hatályba, azzal, hogy rendelkezéseit először – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a 2001. évi beszámoló készítése során kell alkalmazni.

(2) A 18. § rendelkezései 2003. január 1-jével lépnek hatályba.

(3)

 

22. § 

E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. §-ával megállapított 2. §-a (1) bekezdésének c) és h) pontját, (2) bekezdését, 35. §-ával megállapított 3. §-a (1) bekezdését, 36. §-ával megállapított 15. §-a (8) bekezdését, 37. §-ával megállapított 17/B. §-a (2) bekezdését és 39. §-ával megállapított 3. számú mellékletét először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy azok a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

 

23. § 

(1) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet

1. 24. §-ával megállapított 2. § (1) bekezdésének c)e) pontját,

2. 25. §-ával megállapított 3. § (4) bekezdését,

3. 26. §-ával megállapított 4. §-át,

4. 27. §-ával megállapított 6-7. §-át,

5. 28. §-ával megállapított 8. § (2)-(5) bekezdését,

6. 29. §-ával megállapított 9. § (2) bekezdését,

7. 30. §-ával megállapított 13. §-át,

8. 31. §-ával megállapított 15. § (2)-(3), (7) bekezdését,

9. 32. §-ával megállapított 16. § (7) bekezdését,

10. 33. §-ával megállapított 18. § (1) bekezdését,

11. 34. §-ával megállapított 19. § (1) bekezdését,

12. 35. §-ával megállapított 20. §-át,

13. 38. §-ával megállapított 1-2., 4-5. számú mellékletét,

14. 39. §-ával megállapított 3. § (7) bekezdését, 5. §-át, 8. § (6) bekezdését, 17/A. § (7) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 18. § (2) bekezdését, 19. § (4) bekezdését, 8. § (1), (7), (10) bekezdését, 10. §-át, 15. § (4) bekezdését, 16. § (5) bekezdését, 17. § (8) bekezdését, a 17/A. § előtti alcímet, 17/A. § (1)-(6) bekezdését, 17/B. § (2) bekezdését, 8. § (9) bekezdését, 17/B. § (1) bekezdését, 9. § (1) bekezdését, 19. § (3) bekezdését, 15. § (5), (6) bekezdését, 16. § (6) bekezdését, 19. § (2), (3) bekezdését, 17. § (3) bekezdését, 17. § (4) bekezdését, 17/B. § (3) bekezdését,

15. 40. §-ával megállapított 8. § (11) bekezdését, 15. § (8) bekezdését, 16. § (2), (4) bekezdését, 17. § (6) bekezdését, 3. és 6. számú mellékletét először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni. Az e rendelet szerinti, 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra az e rendelet 2011. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni.

(2) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 36. §-ával megállapított 20/B. § (13)-(15) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 39. § (2) bekezdésének 1. pontjával megállapított 19. § (1) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.